Bárdos-induló

Bárdos-induló

Szerzők: Molnár Tamás, Nagy Angelika
Ének: DOHM (Molnár Dominik)

Tudod, az érzés rég leírhatatlan, hogy mit jelentesz nekem,
és igazán akkor értem majd meg, ha nem leszel már velem.
Bárdos az iskolám, az egyik otthonom talán.
Nem a tananyag itt a fontos, de nélkülözhetetlen,
nem a tanár követel sokat, az élet telhetetlen,
s ha akarunk még belőle, hát ne fussunk el előle!


S már igaz szívvel érzem, hogy a Bárdos az iskolám,
tudást és lelket formál együtt diák és tanár.
S már igaz szívvel érzem, hogy itt mind együtt vagyunk,
közös a cél, mert az életben mind zászlót bonthatunk.
Itt mindig pezseg az élet, minden holnap kicsit más,
jó érzéssel tölt el minket egy baráti kacsintás.
Ó, a Bárdos az iskolám, az egyik otthonom talán.
Néha nehéz terhet ró ránk; néha nincs szabad délután;
néha azt is gondolhatnám, hogy az égbolt szakad rám,
de kiderül majd az ég, és rád is süt majd fény,


S már igaz szívvel érzem, hogy a Bárdos az iskolám,
tudást és lelket formál együtt diák és tanár.
S már igaz szívvel érzem, hogy itt mind együtt vagyunk,
közös a cél, mert az életben mind zászlót bonthatunk.